Októberi dekorációk és Halloween legendája

2016. okt. 1.
3 perc olvasás

Helló Október! Szeretem ezt a hónapot, mert ilyenkor a természet színes ruhába bújik ünnepel egy kicsit és egyszercsak beköszön a hideg zord tél. Míg nem jön el a ködös és hideg időszak addig érdemes kihasználni a jó időt! Szeretek ősszel kirándulni, mert csábító és hívogató a természet színes világa. Szeretem, amikor a lábam alatt ropog a fáról lehullott levél és tőle illatozik az erdő és a város. Az ősz nemcsak az elmúlás időszaka, hanem valaminek a kezdete is lehet! Sorban jönnek az ünnepek főleg decemberben a karácsony, na. de ne haladjuk ennyire előre! :) A hónap végén berobban majd a Halloween, ami idővel begyűrűzött hozzánk is. Szeretem a Halloween-t, mert nemcsak ijesztő, de számomra izgalmas "ünnep". Nem szoktam nagy felhajtást csinálni, de szeretem a dekorációkat, így néha magam is becsempészem a lakásba ezt a jelenséget. :) Na, de honnan van ez az "őrültség", amit imádnak az emberek?

Az ősi monda szerint az elmúlt évben elhunytak lelkei ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Ilyenkor a holtlelkek szabadon kószálnak az élők között, ami összezavarhatja a valódi világot. Hogy ez ne történhessen meg, az emberek étellel tisztelegtek, és állatokat áldoztak a holtak előtt. A későbbiekben aztán, mikor a különböző kultúrák keveredtek, ebbe az ünnepbe is sok déli vonás vegyült. Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. A druidák idejében az Írországban és Skóciában élo törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - egyszerre hódolva a Napisten és a holtak Ura előtt. A kelták hite szerint ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, és ezáltal egyengethették útjukat a mennyei örömök felé.Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás 1840 körül hozta létre a Halloween ünnepet.

Napjainkra a Mindenszenteket megelőző nap eredeti jelentősége alapjában megváltozott és főleg gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy élénk képzelet alkotta ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek ("jack-o-lanterna"), s rémisztőnek tűnő fenyegetésekkel házról-házra vándorolva gyümölcsöket és édességeket zsaroljanak ki az ott lakóktól ("trick-o-treating"). Halloween szimbóluma hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az az a Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. A lámpás története szintén a kelta hagyományból ered: Jack a hiedelem szerint egy részeges kovács volt, aki állandóan valami tréfán törte a fejét. Egy alkalommal magát az ördögöt is megviccelte; felzavarta ugyanis egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt annak a törzsére. Mivel az ördög irtózott a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, hogy megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén.Ehelyett odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzébol, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak idoközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Magyarországon a Halloween ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő üzlet és nagy forgalmat jelent az angolszász népszokás eltorzított magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már "elüzletiesedett", hagyományos angolszász protestáns ünnep, alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak, a magyar kultúrközegben idegennek és néhány horrorisztikus kellékét visszataszítónak tartják. A keresztények gyertyáit – amelyeket elhunyt szeretteink sírján gyújtunk – akarják ugyanabban az időpontban kigúnyolni a szörnyeket ábrázoló töklámpásokkal.