top of page
Keresés

PVRIS interjú második rész (KERRANG magazin)

  • Szerző képe: Claudia Somi
    Claudia Somi
  • 2017. júl. 15.
  • 2 perc olvasás

Melyik történelmi korszakban élnél szívesen?

" Ha egy korszakot választanék az Viktória királynő London lenne. Főleg az építészet és a festészet miatt.- mondja Lynn szünet nélkül- Az évszázad fordulója összefonódik a dalokkal és a vizuális dalok hangulatával. Határozottan éreztem ez az őrült késztetést akkoriban. Nagyon megtetszett és tényleg belezúgtam. Emily Dickinson által ismertem meg, egy amerikai költő. Ő az aki leírta a dolgokat és a szavak egyensúlyát."

Az album utolsó simitása Valentin nap előtt zajlott le. 5 hónap múlva érkezik a megjelenés és Lynn a fellegekben érzi magát. Megnyugodva a távolba réved... A beszélgetésünk során sokat hahótázik és totál optimista. Most halkan felnevet még akkoris, amikor vissza emlékszik a rosszabb napjaira. Messze attól a nőtől, aki valaha rossz kedvű volt. Megtudnád-e mondani, hogy mitől dobtad fel a hangulatodat?

"Elkezdtem járni egy terápiára és néhány emberrel beszélgettem ez segített biztosan.Képes volt megállapítani a gondolataidat és kitalálni, hogy mi okozza a gondjaidat. Teljesen átformálta az agyamat. Elkezdtem érezni nem lehet palackozni őket. Sebezhetőnek kell lenni. Feoldották az agyam és a testem védekező mechanizmusát. Ez egy folyamat, és türelmesnek kell lenni. Más emberek segíteni akarnak rajtad. Ebben az állapotban könnyű elveszíteni embereket, mert úgy érzed, mintha nem értenének meg téged."

Megtanultad a zenekaron belül, hogy ne élj úgy, mint az utóbbi időkben? Lynn egy pillanatig megáll. " Ez a legfontosabb, amit megtanultam. Megszállottan űztem a dolgokat az évek során. Az arcodba vág az igazság és megértették velem, hogy milyen a mindennapi egyensúly."

Voltál már valaha úgy, mintha a PVRIS úgy szólt volna, mintha nem lenne szomorú gondolatokkal terhelve?

"Nem tudom- mondja- de nagyon jól vagyok mostanában. Vannak szituációk, amikor semmi nem tökéletes- minden szubjektív, ez lehet a karrierünk legrosszabb éve is. Mi tehetne engem boldoggá senki nem fogja tudni. De, most már célban vagyok- mosolyog- Megpróbálok mindent helyesen alkalmazni, amiket az elmúlt években tapasztaltam. Hogy mindent tökéletesen élvezzenek és ott legyenek jelen pillanatban. Megkell egyezni az idő múlásával. A sötétséget megtanulni úgy tisztelni akárcsak a fényt."


 
 
 

Comments


© eleterzesblog2023

bottom of page